Globális felmelegedés és klímaváltozás – mit tehet a vállalatvezető?

Megújuló energia, szélerőművek, napkollektorok. Hogyan alakul Magyarország teljesítőképessége a jövőben és lehet-e regionális piacokat kialakítani a megújuló energiák terén? A zöld-energia beruházások kapcsán tartott konferencián Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár elmondta: hazánk az energetikai jövőt a megújuló energiaforrások nélkül hosszabb távon nem tudja elképzelni. 

 

Hogyan viszonyulnak a tények a mítoszokhoz a zöld energia világában? Miként alakul Magyarország teljesítőképessége a jövőben? Lehet-e regionális piacokat kialakítani a megújuló energiák terén? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a Megoldások a zöld energia-beruházások területén Közép-és Kelet Európában című konferencia, melyen a témával kapcsolatos több ország bevonásával készült új tanulmány is bemutatásra került. A kutatás igénye a 2011-ben, Londonban megrendezett alacsony szén-dioxid kibocsátást sürgető konferencián merült merült fel Fellegi Tamás és az Egyesült Királyság energiaügyi államtitkárának találkozóján.

 

A tanulmány ismertetését megelőzően, a konferencia kezdetén Kovács Pál klíma-és energiaügyért felelős államtitkár elmondta: a magyar kormány számít és alapoz az elemzésre és ad a tanulmányban foglaltakra, hiszen hazánk az energetikai jövőt a megújuló energiaforrások nélkül hosszabb távon nem tudja elképzelni. Hozzátette: a magyar energiastratégia egy olyan átfogó dokumentum, melyben egy hosszú távú keretet szabtak a fejlesztésnek, ez pedig nagyon komolyan meghatározza azt, hogy a magyar gazdaság milyen irányban fog haladni a jövőben. Hangsúlyozta: a fontosabb elemek közé tartozik a megújuló energiaforrások megléte és az atomenergia, valamint az, hogy a globális felmelegedés, klímaváltozás ellen mit tehet egy vállalati vezető.

 

Sandrine Dixson-Decléve a University of Cambridge Programme for Sustainability Leadership (CPSL) igazgatója kiemelte: szervezetük már több zöld energiával kapcsolatos ajánlást is megfogalmazott, és több nemzeti platform beindítása is elindult már e témában. Már létezik magyar csoport is, ahol a magyar vállalatvezetők szerepet vállalnak a fenntartható fejlődés területén. 

 

A konferencián ismertetett tanulmányból az igazgató kiemelte: ahhoz, hogy Közép-Európa Kínával vagy Indiával versenyezni tudjon, és behozza a fejlesztési lemaradásokat, megfelelő mechanizmusok szükségesek. „A mi régiónkat a befektetők magas kockázatúnak találják, amit le kell küzdeni. Ha a köz és a magánszféra közötti megosztás javulna a régióban, akkor egyre több befektetés érkezne a területre.” Hozzátette: szükséges a megújuló projektek tőkeköltségének csökkentése, és figyelembe kell venni, hogy a fogyasztó nem terhelhető pluszban anyagilag. Közös célunk az Európai fenntarthatóság és az, hogy az EU-krízisből mielőbb ki tudjuk hozni Európát.

 

Kovács Pál kifejtette: Magyarország '90 óta 27 százalékkal csökkentette szén-dioxid kibocsátását. Ennek kapcsán a Tiszta kék platform vezetője egy ajánlást nyújtott át az államtitkárnak, melyben ösztönzi a kormányt a CO2 kibocsátás csökkentését célzó beruházások támogatására. A szervezet arra kéri az államtitkárt, hogy segítse elő a zöldebb gazdaságpolitikát és teljesítse a tanulmányban leírt ajánlásokat. 

 

Kaderják Péter a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója a tanulmány ismertetése során elmondta: biztató számára, hogy a magyar kormány minden dokumentumában megjelenik a zöld gondolkodás támogatása. Így például az Új Széchenyi Terv is a célok között említi a megújuló energiaforrások fejlesztését. Kaderják elmondta: négy ország – Románia, Csehország, Bulgária és Magyarország – példáján keresztül vizsgálták meg a megújuló áramtermelési lehetőségeket. 

 

Kifejtette: előnyt adhat a technológiai költségek csökkentése, valamint pozitív folyamatokat indíthat el az árampiac összekapcsolása, hiszen ez esetben a tartalékkapacitásokat nagyobb hatékonysággal tudják majd hasznosítani. „Sokszor halljuk, hogy nem érdemes fejleszteni a magújuló energiát, de a helyi gazdasági növekedéshez ezek a projektek abszolút hozzájárulnak” - emelte ki. A nap és szélenergia felhasználásának meg kell térülnie – tette hozzá. 

 

Az igazgató úgy látja: az olaj árának alakulása hosszabb távon 3-4 százalékkal is ronthatja Magyarország külkereskedelmi egyenlegét, ennek ellensúlyozásában pedig a megújuló projektek nyújthatnak megoldást. Hozzátette: hazánkban a legnagyobb korlát a megújuló áramtermelési projektek térnyerése előtt jelenleg az új támogatási rendszer (METÁR) életbe lépésének időpontja, ami még mindig nem ismert. Emellett szintén hátráltató tényező az engedélyeztetés költséges és hosszadalmas mivolta. Szükséges lenne mindezért a felsorolt problémák megoldása – zárta szavait az igazgató.

 

OrientPress Hírügynökség

Forrás: www.orientpress.hu